Munkavédelmi tanácsadás a hallásvédelemhez 3.rész

Munkavédelmi tanácsadás a hallásvédelemhez 3.rész

Ki kell emelni a zajmérés fontosságát.

Zajtérképet kell készíteni lehetőség szerint a munkahelyekről, és ennek megfelelően kell intézkedni.

Ha a cél az egyéni hallásvédő eszköz kiválasztása, minden esetben el kell végeznünk a zaj frekvenciájának elemzését.

 

A vizsgálat célja lehet:
a munkahely és a tevékenység veszélyességének megítélése,

·         ez alapján a műszaki zajcsökkentés elérése,

·         a megfelelő egyéni védőeszköz kiválasztása.

A következő szempontokat kell figyelembe venni a mérési adatok értékelésénél:

·         a munkahelyeken mért zaj hangnyomás szintje,

·         a zajbehatás napi időtartama,

·         a zajszint maximális értéke,

·         a zaj frekvencia összetevői,

·         a munkahelyi zaj jellege - impulzusos, állandó-,

továbbá vizsgálni kell, hogy

·         a munkahely fokozottan veszélyesnek minősül-e,

·         a munkahelyen folyik-e fokozott figyelmet igénylő tevékenység.
 

Azokban az esetekben is egyéni hallásvédő eszköz használatát kell előírni, amikor a dolgozó csak rövid ideig tartózkodik zajos munkakörnyezetben, pl. kompresszor kezelő.

A következőket kell figyelembe venni az egyéni hallásvédő eszközök alkalmazásakor:
 

·         A mély hangokat általában kevésbé csillapítják, mint a magas frekvenciájú komponenseket, ezért a zajszint értékén túlmenően annak frekvencia összetételét is mérni kell a megfelelő védőeszköz kiválasztásához.

·         Illeszkedniük kell az adott technológiai folyamathoz.

·         Különösen a füldugóknál, megfelelő méretűnek kell lennie.

·         Komfortosnak kell lennie, hogy a zajhatás 100 %-a alatt viselhető legyen.

·         Olyan legyen a kialakítása, hogy egyéb védőeszközökkel együtt hordva se romoljon a védelem hatásfoka.

·         Olyan munkahelyeken, ahol szükséges a beszédérthetőség és a hangjelek felismerése, a védőeszköz biztosítsa ezt, pl. elektronikus sávszűrő fültok.

 
Az Európai Unió területén 2003. február 6-án életbe lépett a 2003/10/EK irányelv, melyet a megfelelő hallásvédelmi eszköz kiválasztásához és biztosításához figyelembe kell venni. A Magyarországon 2006. február 15-én hatályba lépett 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet közvetíti az irányelv előírásait, ami a korábban hatályos jogszabály – a zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelemről szóló 18/2001. (VI. 28.) EüM rendelet - szigorítását jelenti.
 
Három határérték fogalmazódott meg a 2003/10/EK irányelvben - szemben a 18/2001. (VI. 28.) EüM rendelettel és összhangban a 66/2005. (XII. 22.) EüM rendeletben foglaltakkal.
 
Az irányelvben foglaltak szerint:
1.      Már 80dBA határértéknél életbe kell léptetni bizonyos megelőző intézkedéseket:
80 dBA expozíciós értéket meghaladó zajterhelés esetén a munkáltató köteles a túllépésről és a lehetséges kockázatról a munkavállalókat tájékoztatni, és részükre igény esetén egyéni védőeszközt és munka alkalmassági vizsgálat lehetőségét biztosítani.
2.      Az eddig érvényes 90 dBA határérték 85 dBA-ra csökkent:
85 dBA értéket meghaladó expozíció esetén a munkáltató köteles műszaki zajcsökkentéssel a zajterhelést minimalizálni, a munkahelyet figyelemfelkeltő táblákkal megjelölni és a célzott munka alkalmassági vizsgálatot előírni.
3.      A munkavállalók expozíciója egyéni védőeszköz használata mellett sem lépheti túl a 87 dBA értéket:
A direktíva szerint a munkavállalót 87 dBA zajterhelésnél nagyobb expozíció még védőeszköz használata mellett sem érheti. Az előírások gyakorlatilag 5 dB-el szigorúbbak, mint a 18/2001. (VI. 28) EüM rendelet előírásai voltak.